Liestal
Liestal Svájc egyik városa, Basel-Landschaft kanton és Liestal kerület székhelye. Lakossága 2014-ben 14 002 fő volt, többségük anyanyelve a német svájci dialektusa.
Liestalt először 1225-ben említik, de a település legalább a római idők óta lakott volt. Jelentőségét az adta, hogy a Rajna első hídja (Bázelnél) és a Szent Gotthárd-hágó közötti út mentén helyezkedik el.
1476-77-ben a város a svájci kantonok oldalán részt vett a Merész Károly elleni burgundi háborúban. 1501-ben Liestal csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz, ami folyamatos súrlódásokat okozott a szomszédos, Habsburg-kézen maradt várossal, Rheinfelddel.
A 17. században Liestal támogatta a Bázel városa ellen fellázadt parasztok ügyét, ezért a bázeliek megszállták. A felkelés három vezérét Bázelben lefejezték.
1789 a város üdvözölte a francia forradalmat és 1797-ben lelkesen ünnepelték a településen átutazó Napóleont. Az 1830-as párizsi júliusi forradalom hatására Svájcban is tüntetések kezdődtek. A Bázel városához tartozó vidéki körzetek fellázadtak, politikai jogokat és egyenlőséget követelve. A felkelés Liestalt tette meg központjává, és miután 1832-ben sikeresen elszakadtak Bázeltől, az új félkanton székhelyévé.
Liestalt először 1225-ben említik, de a település legalább a római idők óta lakott volt. Jelentőségét az adta, hogy a Rajna első hídja (Bázelnél) és a Szent Gotthárd-hágó közötti út mentén helyezkedik el.
1476-77-ben a város a svájci kantonok oldalán részt vett a Merész Károly elleni burgundi háborúban. 1501-ben Liestal csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz, ami folyamatos súrlódásokat okozott a szomszédos, Habsburg-kézen maradt várossal, Rheinfelddel.
A 17. században Liestal támogatta a Bázel városa ellen fellázadt parasztok ügyét, ezért a bázeliek megszállták. A felkelés három vezérét Bázelben lefejezték.
1789 a város üdvözölte a francia forradalmat és 1797-ben lelkesen ünnepelték a településen átutazó Napóleont. Az 1830-as párizsi júliusi forradalom hatására Svájcban is tüntetések kezdődtek. A Bázel városához tartozó vidéki körzetek fellázadtak, politikai jogokat és egyenlőséget követelve. A felkelés Liestalt tette meg központjává, és miután 1832-ben sikeresen elszakadtak Bázeltől, az új félkanton székhelyévé.
Térkép - Liestal
Térkép
Ország - Svájc
Svájc zászlaja |
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
CHF | Svájci frank (Swiss franc) | Fr | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
FR | Francia nyelv (French language) |
DE | Német nyelv (German language) |
IT | Olasz nyelv (Italian language) |
RM | Romans nyelv (Romansh language) |